Babits Mihály
(1883–1941)

Babits Mihály (1883–1941) költő, író, műfordító, irodalomtörténész, a Nyugat első nemzedékének tagja, a XX. századi magyar irodalom klasszikus egyénisége. A szekszárdi születésű Babits mindig is nosztalgikus vágyódással gondolt a dunántúli magyar vidékre. Érthető, hogy a költő és felesége a városi lét nyugtalanító kereteit maguk mögött hagyva vidéken keresték a feloldódás és a kikapcsolódás lehetőségét, legalább a derűsebb hónapok idejére. Babits esztergomi ittlétei alatt is szerkesztette a Nyugatot, élénk postaforgalmat bonyolítva Esztergom és Budapest között. Emellett természetesen számos versének (Mint különös hírmondó, Vers a csirkeház mellől, Holt próféta a hegyen, Rímek, Búcsú a nyárilaktól), műfordításának, prózai munkájának, egyéb alkotásának konkrét és tematikus helyszíne a város és a hegyi ház. 1938. augusztus 17-én, már betegen, itt olvasta fel a Jónás könyvét feleségének.

Babits betegsége idején is vágyott Esztergomba, kicsi hegyi házába, mert az elmúlt boldog évek emléke és hangulata az életet jelentette számára. Szinte könyörgött feleségének: „Én szívesebben itt maradnék Esztergomban…” Utolsó erejével is dolgozott, Szophoklészt fordított, éjjeli szekrényéről vitte el Illyés Gyula a mű javító példányát.

Tóth Franciska

Babits Mihály főbb művei

Verseskötetek

Levelek Írisz koszorújából, 1909 
Herceg, hátha megjön a tél is! 1911 
Recitativ, 1916 
Nyugtalanság völgye, 1920 
Sziget és tenger, 1925 
Az Istenek halnak, az ember él, 1929 
Versenyt az esztendőkkel! 1933 
Összes versei, 1938 
Jónás könyve, 1939 
Babits Mihály hátrahagyott versei, 1941

Regények

Gólyakalifa, 1916
Timár Virgil fia, 1922
Kártyavár, 1923
Halálfiai, 1927
Elza pilóta, vagy a tökéletes társadalom, 1933

Esszék, tanulmányok

Élet és irodalom, 1929
Az európai irodalom története, 1936
Keresztülkasul az életemen, 1939 
Írók két háború közt, 1941